Van-e az Európai Uniónak vízzel kapcsolatos politikája?
2011. november 3.

Az Európai Unió sokat tesz azért, hogy mindennapi életünk során a vízfelhasználásában az egészségügyi követelmények, szempontok hatékonyabban érvényesüljenek. A természeti erőforrások fenntartható használata, köztük a vízzel, mint stratégiai értékkel való gazdálkodás alapvető fontosságú az Unió jövője, illetve a fenntartható fejlődés szempontjából.

 

 

A természeti erőforrások fenntartható használata, köztük a vízzel, mint stratégiai értékkel való gazdálkodás alapvető fontosságú az Unió jövője, illetve a fenntartható fejlődés szempontjából. Az Európai Unió éppen ezért számos lépést tesz és vár el a tagállamoktól annak érdekében, hogy mindennapi életünk vízfelhasználásában az egészségügyi követelmények, szempontok hatékonyabban érvényesüljenek. Az unióban a legfontosabb vízminőségi jogszabályok az ivóvízre, a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, a veszélyes anyagok által okozott szennyezésekre, a fürdővizekre, a települési szennyvízre és a nitrátosodás elleni tevékenységekre vonatkoznak.

Az EU környezetvédelmi politikáján belül a Víz Keretirányelv az egyik alapvető dokumentum a vizek átfogó védelme és fenntartható használata területén. A Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot.

Az európai ivóvíz minőségének javítása érdekében született 1998-as ivóvízről szóló irányelv célja, hogy az Unió területén mindenhol minőségi ivóvizet fogyaszthassanak az uniós polgárok, ehhez számos minőségi sztenderd került felállításra, melyek betartását a tagállamoknak folyamatosan ellenőrizniük kell.

Az Unió több évtizede igyekszik javítani az európai fürdővizek minőségét is: a 1976-os fürdővizekről szóló irányelv az európai strandok vízminőségi követelményeit határozza meg. A jogszabály olyan minimumkövetelményeket rögzít, melyeket minden tagállam köteles követni, másrészt önként betartható kritériumokat állít fel az e téren további fejlődést elérni kívánó országok számára. A fürdővizek minőségét minden évben fizikai, kémiai és bakteriológiai paraméterek alapján vizsgálják, a kapott adatok alapján a sajtó folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a strandok vízminőségéről.

Nagy jelentőségű még ezen a területen az unió 1991-es települési szennyvízelvezetés és tisztításról szóló irányelve, melynek célja, hogy védje a környezetet a szennyvízkibocsátás káros hatásaitól. Az irányelv számos intézkedést vár el a tagállamoktól annak érdekében, hogy biztosítsák a települési szennyvíz megfelelő összegyűjtését és kezelését, tisztítását.

Az EU vízügyi politikájával, illetve további uniós előírásokkal kapcsolatban további információ olvasható (angolul) az Európai Bizottság vízügyekkel foglalkozó oldalán, az EU Víz Keretirányelv magyar honlapján, valamint a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság honlapján.