Napfénnyel működő légkondicionáló
2011. június 10.

Napfénnyel működő légkondicionáló

A Siemens kutatói olyan hűtőrendszeren dolgoznak, amely napelemekkel állítja elő a működéséhez szükséges villamos energiát, így függetleníti magát az egyéb áramszolgáltatástól. Indiában és egyéb forró égövi tájakon a klímaberendezések nagyban hozzájárulnak a CO2-kibocsátáshoz: az irodaépületek nappali áramfogyasztásának akár 60 százalékát ezek okozzák. 

 

A Siemens CT (Corporate Technology) munkatársai olyan rendszer megépítésén dolgoznak, amely egy naphő-kollektorral és egy napelemekkel működő saját tápegységgel rendelkezik. Ezeket a bangalore-i Siemens épület tetején helyeznék el 2012 elején. A megoldás az abszorpciós hűtőgép jól ismert működési elvén alapul, amelyben általában sóoldatot használnak. Hűtőfolyadékként víz szolgál. A kollektor által „befogott" naphővel felmelegítik a víz-só keveréket, és a sóoldatból elpárologtatással kiválasztják a vizet. A vízpárát aztán lecsapatják, és a „hűtőgép" részét képező elpárologtatóba szivattyúzzák. Az elpárologtató belsejében alacsony nyomás uralkodik, úgyhogy viszonylag alacsony külső környezeti hőmérséklet is elegendő a víz elpárologtatásához. A párolgási folyamat hőt von el környezetéből, azaz hűti a helyiséget, a vízpára pedig visszakerül a sóoldatba. A folyamat ciklust képez, így a hűtőhatás folyamatos. A napelemes (fotovoltaikus, PV) egység árama működteti a vizet és a sóoldatot keringető szivattyúkat.

 

Az eddig konstruált rendszerekben nagyméretű és drága PV egységre volt szükség, amelyre a legtöbb épület tetején nincs elég hely. A Siemens indiai kutatói olyan kompakt egységet építenek, amelyik kisebb és jobban kihasználja a napenergiát. Az általa megoldandó kettős feladat az, hogyan lehet elegendő napenergiát begyűjteni a hűtőgép-körfolyanathoz és elegendő áramot generálmi a szivattyúk működtetéséhez. Az egyik ötlest szerint olyan különleges folyadékot lehetne használni, amely felmelegedve a napfényből elegendő hőt von ki, mielőtt az még a PV egységet eléri. Az abban megtermelt áram ugyan nem elegendő a hagyományos kompresszoros hűtőrendszer működtetésére, az abszorpciós hűtőrendszer kisebb szivattyút meg tudja hajtani.

Ez a technológia hatalmas potenciállal rendelkezik Indiában. Ottani becslések szerint 2015-ben 31 000 MW teljesítmény lesz szükséges az irodai és kereskedelmi épületek hűtésére. Ez körülbelül 30 nagy széntüzelésű erőmű teljesítményének felel meg.