Technológiai innovációval környezetünkért!

A munkálatok része olyan monitoring rendszer kialakítása is, amelyek segítségével folyamatosan ellenőrizhető a környék ivóvíz minősége, a légköri nyomás, valamint a levegőterhelést okozó anyagok mennyisége. Az előírásoknak megfelelően Szigetváron a már meglévő 4 talajvíz figyelő kút mellé Szentdénesen is kialakítanak 1 figyelő kutat, ill. Szigetváron 4 gázkutat is elhelyeznek.

Mivel a rekultiválásra kerülő minden lerakó kisebb-nagyobb mértékben egyedi eset, így érdemes megvizsgálni a szigetvári lerakó specifikumait. Ez a telep beletartozik abba a 8 lerakóba, mely a közelmúltban még működött. A használt terület megközelítőleg 5200 négyzetméter, míg a lerakott térfogat 57 900 köbméter, a tulajdonlap szerinti teljes terület pedig 115 686 négyzetméter. Ár- és belvízvédelmi szempontból a terület erősen veszélyeztetett, vagyis „A" kategóriába tartozik, tehát fokozottan veszélyeztetett, mivel a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, olyan ingatlannal, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthetnek. Felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület, azonban a beavatkozás az ivóvíz bázist nem veszélyezteti.

A Szigetvár Hulladéklerakó tömörített agyagszigetelésű aljzattal, csurgalékvíz gyűjtő drénrendszerrel, valamint HDPE fóliaszigetelésű tárolómedencével, csapadékvíz elvezető és tározó rendszerrel, illetve talajvíz figyelő-kutakkal, gépjármú karosszéria-mosóval és zárt kompaktor tárolóval ellátott komfortos szociális létesítmény.

A szigetvári hulladéklerakót 1990 óta több ütemben üzemeltették, jelenleg is van működő része, ami nem képezi a rekultiváció tárgyát. A rekultiválandó részt 2003-tól közel 5 évig művelték. A lerakót nem soroljuk a veszélyes telepek közé. Induló kapacitása 50 ezer köbméter volt, mintegy 2,6 hektár területen, az éves lerakott hulladék mennyisége pedig közel 20 ezer köbméter-re tehető. A hulladéklerakó tulajdonosa Szigetvár Város Önkormányzata, üzemeltetője pedig a DÉL-KOM Kft. A projekt 100 százalékos Európai uniós támogatást élvez, így a Szigetvári kistérség rekultivációja is vissza nem térítendő kölcsönből valósul meg. A hulladékgyűjtésbe a Szigetvári kistérségben 9213 lakást kapcsolnak be, ami 90,6 százalékos eredménynek felel meg.

A rekultiváció a lakosság érdekeit szolgálja mind esztétikai, mind környezetvédelmi szempontból. A rekultivált és a felszámolt hulladéklerakók esetében egyaránt megszűnik a közvetlen környezet szennyeződésének a lehetősége, így a talaj és az esetlegesen meglévő vízbázisok szennyeződésének esélye is. Az egyes lerakókat vagy szigetelik, vagy felszámolják, de mindkét esetben megszűnnek az esetlegesen meglévő kellemetlen szaghatások, valamint eltűnik a „szálló" szemét a környezetből. A rekultiváció befejezéseként humuszréteggel és növénytelepítéssel, elsősorban füvesítéssel kerül lezárásra a lerakó, így ismét a környezetbe illeszkedő, zöld felületet kapnak vissza a településeken élő lakók.

A munkavégzés a csapadékmentes és 0˚C körüli időszakban is folytatódni fog. Esős időjárás esetén a földmunka nem végezhető, illetve ha fagy, akkor az építés sem megoldható, hiszen a beépítendő anyagok térfogata számottevően ingadozik a fagyott vagy kiengedett állapotnak megfelelően.