Technológiai innovációval környezetünkért!

A technológiai fejlődés kérdése kényes – mondhatnám pikáns - kérdés. A technológia fejlesztése talán a legolcsóbb módszer a társadalom céljainak elérésére. Ez természetesen mind a termékek, mind a szolgáltatások bővülésének vonatkozásában igaz. Ugyanakkor a fejlődés lehetséges üteme éppúgy függvénye az anyagi lehetőségeknek, mint az emberi erőforrásoknak. Ma nagyon sok kihívásnak kell megfelelni: gazdasági, politikai vagy környezeti vonatkozásban, melyek természetesen szorosan összefüggő rendszert alkotnak. Látjuk azt is, hogy ezekre a kihívásokra gyorsan reagál a világ, sőt érzékelhető, hogy jelentős fejlődés előtt állunk. Viszont az innováció gyakran csak marginálisan jut érvényre. Egyes régiók technológiai fejlődése szinte követhetetlenül gyors, mások viszont nem vesznek részt ebben a folyamatban. Ez a tendencia nagyon jól tetten érhető például a környezet védelméhez kapcsolódó technológiai fejlesztések elterjedésében.

Ugyanakkor birtokában vagyunk annak az informatikai háttérnek és az ehhez kapcsoló eszközrendszernek, aminek segítségével sok mindent meg lehetne oldani. Az internet memória kapacitásának bővítése segítségével számos olyan elképzelés – mint például a bolygónk intelligens elérése – valósulhat meg, mely korábban szinte elképzelhetetlen volt. Ha ma meg szeretnénk valósítani valamit, akkor ez az újfajta technológia szinte meghosszabbítja szellemi kapacitásunkat.

Igaz az is, hogy vannak olyan technológiai folyamatok és fejlesztési irányok, melyek bizonyos üzleti érdekeket sértenek. Hogy más példát ne említsek ilyen az elektromos autó világméretű elterjesztése, melynek ökológiai innovációs jelentőségét nem kell hangsúlyozni. Ebben a szegmensben láthatóan kimaradtak bizonyos fejlődési ütemek, bár nyilvánvaló, hogy a globális rendszerre gyakoroltak volna komoly hatást.

Viszont vannak a technológiai fejlesztésben igazán pozitív irányok is, melyek elindultak a megvalósulás felé. Mondhatnám példának a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását megcélzó Smart metering kutatásokat és ezek gyakorlati megvalósulásait, vagy a környezettudatos szemléletformálásban mindinkább teret nyerő – és a technológiai fejlesztésekben is konkrét formát öltő – Faktor 4 jelentésben megfogalmazott célokat. Itt a cél már egyértelműen meghatározza a technológiai fejlesztések irányait is, hiszen a Wiezsäcker professzor és szerzőtársai által 1998-ban megfogalmazott erőforrás megfelezési modell csak az erőforrás felhasználás hatékonyságának megnégyszerezésével érhető el. Ehhez pedig a ma elérhető legjobb technológiák felhasználására van szükség. Sőt, a Factor 10-Institut által képviselt fejlődési irány még ennél is bátrabb vállalkozás, hiszen ők már azt fogalmazzák meg, hogy nem szükséges a természeti erőforrások fokozódó felhasználása a gazdasági növekedés érdekében. A fenntartható fejlődés ilyen jellegű megközelítése már számba veszi az ipari termelés dematerializálása mellett a fogyasztói magatartás megváltoztatásában rejlő hatalmas potenciált is. Ennek a fejlődési iránynak egyik gyorsan teret nyerő innovációja lehet például a nanotechnológia térnyerése, mely ma még beláthatatlan műszaki haladást indíthat el.

Visszatérve tehát a gondolatkör elejére, úgy vélem, hogy a technológiai fejlődés üteme fenntartható, természetesen abban az esetben, ha társadalmi igényt is mellé tudjuk rendelni. Ehhez társadalmi méretekben kell megjelennie az innovatív gondolkodásnak.

Ennek egyik legjobb példája lehet a Smart metering – magyarul az Okos mérés – rendszerének alkalmazása. Ennek révén olyan – a társadalom és az emberek számára is kézzelfogható – területeken lehetne a rendszer innovációját segíteni, mint a fogyasztás, a városok üzemeltetésében a szemétszállítás, az energiaellátás, vagy a bolthálózatok feltöltése. Az Európai Parlament már 2003-ban direktívát alkotott, melyben a transzparens fogyasztás feltételeinek megteremtését tűzi ki célul. A Smart metering hasznai alapvetően a fogyasztónál jelentkezhetnek majd, melynek a fogyasztáscsökkenésen felül nem utolsósorban az energiatudatos szemléletmód terjedése is következménye lehet. A folyamat láthatóan megindult, nem utolsósorban az elmúlt évek helyi és nemzetközi viszonyainak megváltozása folytán. Ma már sok fogyasztónál szempont – a kisebb energia számla mellett – az energiamegtakarítás és a környezetvédelem. Mindez magával hozza a technológiai fejlődést, az infrastruktúra, az üzemeltetés, a beruházások és általában az energiatermelés optimalizálását egy magasabb hatékonysági szinten.

Az egyén szintjén ez azt jelenti, hogy foglakozni kell a hétköznapokban is a környezet megóvásával, ismerjék meg – illetve ismertessék meg velük – a megújuló energiák fontosságát. Tudatosan takarékoskodjanak, mert egy darab égve hagyott lámpa is pénzbe kerül. Ebben az Okos mérés rendszerének bevezetése hatalmas fejlődést jelenthet az innováció segítségével. Az emberek számára a legfontosabb szempont, hogy saját szükségleteiket ki tudják elégíteni. Lakóhelyet, munkahelyet, gyermekeiknek iskolát, jó közlekedést szeretnének. Fontos számukra, hogy az otthonuk és a munkahelyük között közlekedéssel eltöltött idő veszteségeit jelentős jóléti többlet kompenzálja: magasabb fizetés, tiszta levegőjű lakókörnyezet, esetleg alacsonyabb ingatlanárak. Például ezért jelentős a városok vezetésének felelőssége, hogy olyan fejlődési pályákat dolgozzanak ki, ami vonzóvá teheti a várost, megállítja a szuburbanizációt és ezzel csökkenti a közlekedési igényeket, a környezet terhelését, az energiahatékonyságot. Ezeknek az innovatív szempontoknak az érvényre jutásához új attitűdök és nagyfokú éleslátás, tájékozottság szükséges.

Sokféle módon lehet a fentiekben megfogalmazott célokat elérni. Ezek egy része a környezettudatos gondolkodás elterjedéséhez kapcsolódik, mások a városok működésével, az üzemeltetés hatékonyságának javításával érhetők el. Értelmes fejlesztésekre van szükség, ahhoz, hogy városaink az elkövetkező évtizedekben élhetővé és ezzel együtt vonzóvá váljanak. Fontos feladat a közlekedésből fakadó környezetterhelés radikális csökkentése. A jó minőségű lakókörnyezet kialakítása érdekében a zöld területek mennyiségének növelése, zöld szigetek kialakítása. A városon belüli közösségi közlekedés fejlesztése, mely nem képzelhető el P + R parkolók és nagy parkolóházak építése nélkül, melynek eredményeképpen bizonyos belső területeket le lehet zárni a gépjárműforgalom elől. Ugyanígy nagyon fontos az épületek energiafogyasztásának és a CO² kibocsátás csökkentése, vagy a szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás alkalmazása.

A kutatások és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek attitűdje pozitív irányba mozdult le ezzel kapcsolatban. A társadalomban megvan a nyitottság a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó innovatív gondolkodás, a technológiai fejlődés eredményei iránt. Az előnyök és az elvárások egyre többször találkoznak és – főképpen a fiatalabb generációkban - egyre nagyobb az információ iránt.